Phet Beszámolója a laoszi mindennapi életről

Vientiánéban legalább 3 nagy piac működik. használják a nappali, éjszakai piac kifejezést a nyitvatartása szerint. Éjszaka nem voltunk. Mindegyik piacon van élelmiszer, büfé műszaki, bizsu, ruházati, gyümölcs részlegei. A legérdekesebb viszont a friss hús árúsító egysége. Igazán hal és baromfi a felhozatal. Tőkehúst nem látni, csak annak a mócsingjait. Marhapata, bendő, koromfekete bivajbendő, disznóbél, amit előszeretettel megfőznek tartalmával.( Egyszer sikeredett nekem is megkóstolni, nem rossz) Legyek, legyezős nylon-zacskó hölgy, legyek!!! Mindez szabad égen fapadon, alatta bóklászó szedegető kóbor ebekkel!

A vidéki piacok felhozatala már érdekesebb, mert ott az aktuálisan gyűjtött, fogott, talált dolgok is megjelennek, mint büdösbanga -raj (pirítva mint a chips, ebihal, apróhalak tömege, apró békák raja, pondróféleségek, hangyatojás. a rizsnek sokféle tömege. A tyúktojás ritka és drága. Láttunk szárított patkányt is. a friss gyümölcsök aprók, de igen ízletesek. nem termesztettek, hanem vadonban (a helybéliek supermarketje) szedik. Az utak mentén mini bűfék működnek. Guggoló asszony, mellette egy faszenes főző, készül a reggeli leves, rizsrésztával, zöldségekkel. fél dollárért jól lehet lakni.
Higénia? Érdekes, biztos jó gyomrom, van, mert a kétszeri alkalommal, kb 5 hét alatt soha nem volt hasmenésem, vagy bérmilyen fertőzésem, ellentétben az echte laoszi barátomnak aki a vendéglátóm volt. Egyébként gyakori a hepatitis, és a veszettség. Többször hallottunk olyat, hogy valakinek a családtagja abban ment el fiatalon. Az érkezések mindegyikénél van ragadós rizs! Ki kell az edényből kézzel marni és meggyúrni marokban. Ez a kézmosás rendje is!! Az iskolás gyerekek is reggel egy marék ragadós rizzsel vannak elengedve. Látszik a kezükben, mikor rajzanak az iskola felé a ! kékszínű! egyenruhájukban, fehérlik a rizstől a markuk.

Magas a csecsemőhalandóság, de a gyerekszaporulat is! Nem ritka 10-12 gyerek egy családban! Az idősebb lányok "nehéz testi munkával" besegítenek a család háztartásába. Vidéken nem jellemző a munkahely.Önellátóak, mezőgazdaságból és gyűjtögetésből élnek. Civil katonai szolgálatért fizetnek kb 10-20 dollárt. A főváros köré települt külföldi, főleg japán, orosz, újfent kínai vállalatok alkalmaznak dolgozókat a klasszikus értelemben. Míg vidéken a tizenév körüli népesség tömegét látni, addig a fővárosban a huszonévesek rajzanak. Békések, érdeklődőek, barátságosak. Angolt kevesen beszélnek. a francia gyarmari múlt miatt és annak iskolarendszeri hagyományai miatt inkább a francia nyelvtudás a jellemző. Sokan beszélik a vietnámi hivatalos nyelvet az idősebb korosztályból, tekintettel a közös múltra a vietnámi háború idejéből. -A Ho Shi Min ösvény Laosz hegyein át vezett. Az amerikaiak bombázták ezt a vidéket. Az adatok szerint a háború alatt 3 millió tonna bombát dobtak le csak Laoszra!!!! Sok laoszi családot menekítettek Észak Vietnámba azalatt az idő alatt. A barátom édesapja is pilóta volt és akkor tünt el bevetésen- Beszélnek sokan oroszul tekintettel a katonák Szovjetunióbeli kiképzésére. Egy aranyos történet illik ide! Én valamikor beszélgetés szinten tudtam az oroszt, de ahogy abbahagytam a tanulását, komplet elfelejtettem. Egy születésnapi rendezvényre hívtak, ahova a barátom nem tudott eljönni, nem volt tolmácsom. angolul a vendéglátók nem tudtak, én meg az oroszt jól elfelejtettem. Néhány kupica Skót viszki! (Red label) és rizspálinka után mit tettem, elkezdtem a szovjet himnuszt énekelni nekik! Váratlan fordulat! Az úgyszintén jó hangulatban levő katonatiszt felpattant és tisztelegve várta végig a himnus énekemet! A végén jót nevettünk! A tisztelgés komoly volt!
Hogy ne újátok meg a beszámolót, a szociális és egészségügyi helyzetről a folytaásban írok.